2009. április 3., péntek

Rozmaringos-burgonyás cipók


Az ötlet ebből a könyvből való. A burgonyás pékáru mindig nyerő, a rozmaring is nagy kedvenc, rossz nem lehet gondoltam. És tényleg nagyon finom lett.
Hozzávaló:
  • 25 dkg öregtészta
  • 125 g főtt, áttört, kihűtött burgonya
  • 1 dl víz
  • 1 dl a burgonya főzővizéből
  • 2 tk. só
  • 2 ek. olaj
  • csipet aszkorbinsav
  • 50 dkg BL 80 liszt
  • 1 tk. cukor
  • 1 dkg élesztő
  • 8 g apróra vágott rozmaring
A hozzávalókból tésztát dagasztottam. A burgonyát és a rozmaringot csak félidőben tettem hozzá. Szokás szerint kelesztőtálban duplájára kelesztettem, majd lisztezett felületre borítottam. 100 g-os darabokra vágtam, hosszúkásra formáztam őket. Lisztezett lapra tettem a kis bucikat az összecsípett felükkel felfelé, majd 10 perc múlva megfordítva kerültek a sütőzacsiba. Így szép lisztes lett a megfordított felük. Egy zacsiban 5-6 darab fér el kényelmesen. Hagytam ismét duplájára kelni, majd a zacsiba benyúlva pengével bevágtam őket. A szélső bucik alá hajtottam a nylon száját, majd 200 fokos sütőben sültek 18-20 percig.
Rácson hagytam kihülni. Vékony, ropogós héjú, puha bélzetű bucik lettek, enyhe rozmaring ízzel.

20 megjegyzés:

Palócprovence írta...

Csodaszép, mint mindig! :))Már régóta kacérkodom vele... Na, majd ha lesz rozmaringom!

The Chef Viki írta...

Nagyon szeretem a rozmaringos kenyeret, gyönyörűek lettek!

2 perce vettem ki a sütőből egy medvehagymás kenyeret, kíváncsi vagyok, milyen lett az íze :-)

duende írta...

Nagyon mosolygósak! Kell vennem sütőzacskót... (Sikért már beszereztem...)

Fruzska írta...

Hú én rajongok a rozmaringért. Képzeld Limara, tegnap reggel, amint megláttam az óriás kiflidet illatozni az oldaladon, megsütöttem. Nem tudom mit csináltam rosszul. Nem volt itthon készen öreg tészta, lustaságból, ezért az általad leírt tejes kovászhoz fohászkodtam. Akkora lett a sütő zacsiban a két kifli, mint a ház, és nem 25 percig sült, hanem vagy egy óráig, vagy tovább is. Ez a sütő zacsis dolog nekem nem megy. A Legnagyobb méretűt próbálgatom, tudod amit méretre lehet vágni, és így mind a két végét le kell kötni. Mit rontottam el? Ezt a rozmaringos cipót a sütő zacsi miatt meg sem merem csinálni.

Limara írta...

Palocprovence! Képzeld, vagy 7 éve vettem egy kis cserép rozmaringot a Sparban, kiültettem, a terasz elé és azóta hatalmas bokorrá nőtte ki magát, nem győzzük ledarabolni! :))
Viki! Arra én is! :)sajnos, itt nem tudok medvehagymához jutni! :((
Duende! XXL méretűt vegyél, a Hewa nagyon jó! :))
Fruzska! El nem tudom képzelni mi lehetett a gond, illetve arra gyanakszom, hogy elkovászolódhatott a tésztád. Nem a zacsi volt a bűnös! Zacsiban egyébként is rövidebb ideig sülnek a pékáruk, mint a jénaiban! Szerintem ne add fel! Ügyes vagy, sikerülni fog!

krókusz írta...

Szia,
gyönyörűek a kenyérkék! És látom, Te is berozmaringolódtál! :-)

Fruzska írta...

Gondolkodtam ezen a dolgon, és annyira bánt. Az élesztő mennyisége 2,5 dkg volt, a tej látszólag 1 dl, és a lisztet nem tudom, mert csak úgy szem mértékre tettem bele, hogy galuska sűrű legyen. Szerintem, maga a kovász mennyisége lehetett a tésztának sok, ezért kovászolódhatott el.

zsuzsa írta...

Szia Limara!
Tegnap megsütöttem a burgonyás rozmaringos cipót, mindenkinek ízlett! Múlt héten csináltam diós kenyeret, annak is nagy sikere volt!
Köszönet a receptekért!
Gyönyörűek a kenyereid!
üdv.:
zsuzsa

Limara írta...

Szia Zsuzsa! Nagyon örülök! Köszönöm szépen! ha van kedved, küldj róla fotót, szeretnék egy posztot, ahol a kedves olvasóim által megsütött pékárut mutatnám meg!

Katina írta...

Limara! mi az az elkovászolódás??

Limara írta...

Kedves Katina! Kezdő koromban időnként megesett, hogy dagasztás közben a tészta túlmelegedett, az élesztő már ez idő alatt dolgozni kezdett. Szinte forrt a tészta, szétesett, a felülete rücskös, olyan karfiolos lett. Sajnos az ilyen tésztát nem lehet megmenteni, csak kidobni lehet. Persze azt nem tudom, hogy az elkovászolódás-e a helyes kifejezés erre, én így hívom.

Katina írta...

köszönöm a választ!

azért kaptam fel a fejem, mert féltem, hogy én is hasonló hibába estem esetleg.
akkor a kenyérsütőgépben vigyázni kell arra, hogy nyitva legyen, ha dagaszt-ugye?

és én úgy szoktam, hogy este csinálok egy ilyen galuskaszerű kovászt és azt hozzáadom a kenyérhez másnap, hogy savanykás ízű legyen. persze közben párszor megkeverem. az nem rontja el-igaz?

Limara írta...

Nem, nem rontja el, sőt! :)
Kezdetben érdemes nyitott tetővel dolgoztatni, ha van már gyakorlatod, akkor már nem fontos. Üdv

Katina írta...

köszi

Névtelen írta...

Sziasztok!
Mi az az "öregtészta"?

Limara írta...

Szia! Belinkeltem a szövegben

Névtelen írta...

Szia Limara, miota Amerikaban elek kezdtem el kacerkodni az otthoni peksutemenyek keszitesevel, persze ez meg nem hosszu ido (kb. masfel honap) igy tul sok mindent meg nem probaltam es sok monden itt nem lehet kapni. pl. turoert is jo messzire mentem, egy orosz boltba:) de nagyon tetszenek a receptjeid, bar az oregtesztasokat meg nem probaltam, valahogy felek toluk...:)de ami kesik talan nem mulik. Megegyszer koszonom, nelkuled nem tudom itt hogy ennenk jo kenyeret, zsemlet, kakaoscsigat:) Petra

Limara írta...

Kedves Petra! Köszönöm szépen, nagyon örülök, hogy tetszenek a receptek! :) Ne félj az öregtésztától, meglátod, nagyon könnyű használni és a végeredmény százszor jobb, mint nélküle. De természetesen mindegyik recept elkészíthető úgy is, hogy kihagyod, de ebben az esetben az élesztőt duplájára kell emelni. Ez kb. általános szabály:)

Anett írta...

Kedves Limara!

Ha nincs sütőzacsim akkor süthetem úgy mint a vajas patkót? Kettő tepsi között? Ha reggelire szeretném akkor megformázva éjjel pihenhetnek a hűtőben? Esetleg a Jól bevált fehérkenyérnél is működhet a hűtőben pihentetés ha reggel szeretném sütni?

Nagyon köszönöm a segítséget!
ANett

Limara írta...

Igen, igen és igen :)
Utóbbihoz találsz a blogon egy bejegyzést, friss kenyér reggelire címmel...