2010. május 4., kedd

Epres rebarbara krémleves

Dolce Vitával egyre gondoltunk tegnap. Rebarbaralevest főztünk.
Én több eperrel, mint ő, nekem az eper-rebarbara páros nagyon nyerő. Ilyenkor mindig van a hűtőben belőlük készült friss lekvár is, megunhatatlan. Már sül hozzá a kalács.
Saját rebarbarám még nincs, de a piacon már lehet kapni. Érdemes jól szétnézni. Volt ahol öt nyeszlett kis szárat akartak 250 forintért adni, de találtam gyönyörű nagy, friss rebarbarát tizesével összekötve 150 forintért.
Hozzávalók:
  • 500 g eper
  • 5 nagy szál rebarbara
  • 1 vanília puding
    4-5 ek. cukor
    2 dl tejszíncitromlé
    Megtisztítom a rebarbarát, feldarabolom és a megmosott eperrel együtt felteszem főni. Annyi vizet engedek rá, ami bőségesen ellepi. Pár perc alatt puhára főzöm, vanília pudinggal besűrítem. Végül a tejszínnel forralok rajta egyet, cukorral és citromlével ízesítem. Turmixolom, átszűröm, kihűtöm. Lehet tálalni.

    16 megjegyzés:

    Moha írta...

    Mindig dícséred a rebarbarát, ki fogom próbálni most már egyszer, hiszek neked:) Bennem egy hínárszerű kompót mély nyomokat hagyott, nem vágytam rá azóta.

    Notburga írta...

    Jó ötlet. A hétvégén megfözöm. ;))

    judit magos írta...

    Kár,hogy nálunk nem kapni rebarbarát,nagyon finom lehet!

    speckohu írta...

    Rakhattál volna a levesbe egy epret díszítésnek.
    Így elég uncsin néz ki, hogy sima rózsaszín.

    Felhőlány írta...

    Engem is egy régi rosszízű rebarbara szósz emléke kísért, de lesz ami lesz, legalább egyszer ki fogom próbálni! Az eper nagy kedvenc, úgyhogy együtt is működnie kell! :) Gyönyörű lett Limara! :)

    Limara írta...

    Moha! Sokáig engem is kísértett az a kép, de felejtsd el, nem fogod megbánni! :)
    Notburga! :)
    Judit! Ott nincs rebarbara? :(
    Speckohu! Megette a gyermekem a félretett szemeket..:))
    Felhőlány! Ez egészen más, majd meglátod! :))

    Mici írta...

    Meg ne bántódj, de most egy kicsit kritizálni foglak. Egyszerűen el vagyok alélva Tőled, hogy hajnalban kelsz, hogy a családod elé friss péksüteményt tégy, hogy éjszaka is képes vagy kelt tésztát dédelgetni, hogy minden ételt művészi szinten formálsz igazi műremekké. Elképzelem az illatokat, és azt a konyhát, és halálosan irigy vagyok, és ha csak a töredéke meglenne bennem ennek a törődésnek és szeretetnek, akkor már boldog lennék. A vajas kiflidért pl. azt hiszem ölni tudnék, bár csak a képekből ítélem, hogy pontosan olyan, mint amiért gyerekkoromban annyira rajongtam, és bármit megadnék azért, hogy örökbefogadj. :) De elámultam azon, hogy pudingot használsz a sűrítéshez. Van ennek bizonyára praktikus oka, de annyira nem illik bele abba a képbe, amit ecseteltem. Én egy iszonyúan nagy puding-fan vagyok, és korábban tízesével vettem a különböző pudingporokat. De egyszer Bodza-Beánál láttam egy karamell pudingot, ami nem a zacskóból jött, és gyanútlanul kipróbáltam. Na azóta száműzve lettek a tasakos pudingjaim, és kísérletezem az összes általam kedvelt íz előállításán nem instant hozzávalókból, mert egyszerűen ég és föld a két változat.
    Mindazonáltal megint olyasmit mutattál, amit ki kell hogy próbáljak, mint ahogyan sok minden más remekedet is, és szembesülnöm kell a korlátaimmal, mert nálam nem olyan szép egyik csoda sem. De basszus, eddig minden iszonyúan finom volt!

    duende írta...

    Hú... de szép! És milyen finom lehet! :)

    Limara írta...

    Szia Mici! Nem, nem bántódom meg, köszönöm a kedves szavakat. Én viszont soha, semmikor nem főztem, főzök pudingot, ki nem bírom állni. Viszont a gyümölcslevesekhez nagyon szívesen használom. Persze, lehetne étkezési keményítővel és igazi vaníliával készíteni, de istenem, évi két-három tasaktól nem hiszem, hogy bajunk lesz, ráadásul tényleg csak sűrítésre megy, nem pedig a puding élvezetéért. De kinek a pap, kinek a papné...:)))

    Ami írta...

    Én sem ettem még rebarbarát, pedig már nagyon szeretnék. Nagyon guszta a levesed! Kérhetek belőle? :)

    Bianka írta...

    Szerintem nagyon szép a kép. Ízileg nem igazán tudok reagálni, mert még nem ettem rebarbarát. Vagy lehet, csak nem tudtam, hogy az az :)))
    Nem kesernyés

    Raindrop írta...

    Nagyon tetszik ez a sok epres változat, mindenképpen megkóstolom.
    Tavaly már kipróbáltam a rebarbarát, csak ritkán jutok hozzá.
    Ja, és olyan jók a képeid, nagyon szeretem őket nézni. :)

    Vali írta...

    Vasárnap vettem a piacon rebarbarát ültetésre. Eddig még én sem próbáltam.

    kisanyo írta...

    De szeretnék gyerek lenni nálatok! Már sül a kalács a lekvárhoz:) Nagyon finom lehet, én is kérek belőle :)

    speckohu írta...

    Mi lesz a gyerekekkel, ha elkerülnek otthonról..:)

    Millie írta...

    Remek lehetett!