2011. október 4., kedd

Limara a pékistennő


Nem, nem vagyok ennyire elszállva magamtól. Sóvári Mónika, a Szerelmem, Sanghaj című könyv íróját ihlettem meg. A legutóbbi bejegyzésében arról ír, milyennek képzel el engem...

Limara csak a képzeletemben él, de olyan valóságos a léte a konyhámban, mint a kenyér-dagasztógépemé. Folytatás......

42 megjegyzés:

Sárosdi Virág írta...

Naggyon találó! Egy dolgot kifejletett: a lila biciklit, és a levendulát. :)
Na, ez még a lényedhez tartozik. :))))

Moncsi írta...

Azért ez elszállás nélkül is tökéletesen illik Rád, és tessék csak szállni, szárnyalni a dicséretektől!

Sóvári Mónika írta...

Én köszönöm, hogy írhattam Rólad. Örülök, hogy Vagy...
Mónika

lorika írta...

Már Mónika blogjára is írtam, hogy nagyon szimpatikus nekem, amikor két olyan nő támogatja egymást, akik ingyen, szolgálatból, szeretetből, vagy mit tudom én miből adnak önzetlenül az embereknek magukból. Éljen Mónika és Limara.

Piroska írta...

Mónika blogjáról találtam rád, nagyon tetszik. Lelkes olvasód leszek, ez már biztos.
Szeretettel, Piroska

Vali írta...

Limara, megnéztem én is a bejegyzést, fantasztikusan édes. Párral lejjebb viszont találtam egy másik bejegyzés, amikor elveszíti Mónika a gyerekét. Az nagyon durva. Végigbőgtem. Tehetséges írónő. És jó hogy írt Rólad.

Kati írta...

Nekem a Eugene-os írása tetszett a legjobban. Egg órája olvasom a blogját, de nem tudok lejönni róla. Köszi, Limara, hogy megmutattad.
Kati

Farci írta...

Így-így, PÉKISTENNŐ ! :)

Limara írta...

Mónika! Köszönöm szépen!:)

Virág! Igen, a bicikli és a levendula mániám:)))

Mónika! Enyém a megtiszteltetés!:))

Lorika! Köszönjük szépen!:)

Piroska! Szeretettel köszöntelek, remélem, a receptek tetszeni fognak!:)

Vali! Igen, én is megkönnyeztem....

Kati! Én is így szoktam járni és az a bejegyzés nagyon megérintett engem is!

Farci! :))))

Kitti írta...

Limara, köszi a rceptet, megsütöttem tök nélkül. Isteni. Plusz megnéztem a rajongód blogját, legalább akkora élmény, mint a bucik. Nekem ez tetszett a legjobban: http://sanghaj.blog.nlcafe.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=155465
Kitti

Petra írta...

Illik rád ez a csodálatos leírás. Jó volt olvasni. Azóta merek kenyeret sütni, mióta téged olvaslak, és lám azóta sikerül! Köszönöm!
:)))

Éva írta...

Nagyon rád illik az írás, ez a valóság ! Nagyon sok blogot olvastam már és a legtöbb blog hívatkozása hogy "Limara oldalán láttam"! Ezt sikernek hívják és legyél rá büszke!!
Gratulálok !:)

Koncz Zsuzsi írta...

:) amíg nem láttam képen kicsoda is Limara, addig olyan Holle anyósnak képzeltem el. Csak dunnák helyett kenyértésztát ver. :D

csatlakozom Pertához! nekem is azóta sikerül a kenyér amióta olvaslak!

Katyi írta...

Ez csodálatos! Olvasni Rólad: a Pékistennőről, aztán mindkét helyen a kommenteket! Meg ne haragudj, de anyukám jut eszembe: aki szeretet áraszt magából, azt szeretettel veszik körül! Most egy cseppet visszakapsz abból, amit árasztasz magadból - szívd magadba és táplálkozz belőle! Tudom (mert egy kicsit már ismerlek), hogy nem tartod meg magadnak! Jut belőle a családodnak, barátaidnak, olvasóidnak! <3

Boboce írta...

Jaj, ez nagyon jó!!! Szívet melengető ilyet olvsanom, és mennyire igaz...!!!

Szilvi írta...

Gratulálok a csodálatos blogodhoz kedves Limara. Csodálatosak a receptjeid. Én Mónika blogjáról kerültem ide, amit több mint egy éve olvasok. Ahogy a Te kedves barátaidnak táplálék a sok finom recepted, úgy Mónika írásai nap mint nap szellemi táplálékot jelentenek sokunknak, amivel egyszerűen könnyebb élni. Nagyon összeilletek, sok erőt és kitartást a "küldetéshez".
Péterfi Szilvi

E.Andi írta...

Limara, én is Mónika blogjáról kerültem ide, mondhatom ő és az írásai a virtuális pszichológusom. Nagyon örülök, hogy írt rólad és "megismerhettelek".:)
Engedd meg, hogy elmondjam, mennyire szimpatikus nekem is, mikor két nő nem rivalizál, harcol, hanem alázatosan bemutatja egymást az olvasóiknak és mindazt, amit értékesnek talál a másikban.
Jó ilyet látni.
E.Andi

Süli Mónika írta...

Szia!
Elolvastam az írást!
Ezt írtam megjegyzésbe:

Nagyon tetszik az írás.
Szerintem sokan aláírhatnánk, mintha saját tollunkból született volna, mert így gondolunk rá több százan, ezren.
Sokan lelkesedünk a Limara Intézményért. :)

Limara írta...

Köszönöm szépen! Már attól is teljesen kész voltam, Hogy S. Mónika írt rólam, de a kedvességetektől új erőre kaptam! nagyon-nagyon köszönöm!

Verocs írta...

Kedves Limara,
Olvaslak mindig, már követőd is vagyok...amit írtak Rólad, azon elsírtam magam..Maradjatok mindig ilyenek, amilyenek most vagytok. EMBEREK.
Veronika

Katucikonyha, írta...

És tényleg találó az írás, én is ilyen misztikus környezetbe képzellek, jó így képzelni. Ma eldöntöttem, kipróbálok egy kenyeret, életem első kenyerét.

Limara írta...

Verocs! Nem is tudom, mit mondjak...nagyon köszönöm!:)

Katuci! Köszönöm és keresztben az ujjam! Majd mesélj!:))

Kreatív konyha írta...

Limara! Nagyon tetszett Mónika írása, mert a képzeletemben én is ilyennek látlak...

Nálam is a Te kenyereid, zsemléid adták az első (második, harmadik...) lökést ahhoz, hogy magam is nekiálljak! Ezért ezer köszönettel fogok mindig tartozni (és az uram kézcsókjaival)

További nagyon sikeres blogolást kívánok!

shaihulud írta...

hát, Limara, azt hiszem, ez önmagáért beszél :)) gratulálok :) és noha ritkán írok ide kommentet (nem is igazán emlékszem, hogy írtam volna valamikor, de most nem is ez a lényeg), rendszeres olvasód vagyok és nem egy, nem két alkalommal próbáltam már ki a receptjeidet. a fehérkenyeredet szinte napi rendszerességgel sütöm, a családom imádja, és ahogy Mónika írta a saját bejegyzésében, nálam is egyfajta meditációvá vált a kenyérkészítés, ami azt jelenti, hogy már rég nem az eredmény a fontos, hanem maga a készítés (és a sülő kenyér illata). nagyon köszönök Neked mindent - bár én nem tudom ezt olyan ékesszólással, mint Mónika :) - és kíváncsi örömmel várom kreativitástól hemzsegő receptjeidet :)

Névtelen írta...

Marhára ráértek egymást fényezni.

Keleti Kati írta...

Kedves Bátor Névtelen!

Nem muszáj olvasni és energiát áldozni rosszindulatú megjegyzésekre.

Katyi írta...

Lányok! Ne engedjétek, hogy ez a "Bátor Névtelen" elérje a célját, és abbamaradjon az elismerések sora! Szegény szánalomra méltó egyszerű lélek el sem tudja képzelni mit jelent hálásnak lenni!
Megint egy idézet jutott eszembe (tudom ez is egyszerű lélekre vall, de nem baj, én vállalom)
"Ha hálát érzel valaki iránt és nem mutatod ki, az olyan, mintha becsomagolnád az ajándékod és nem adnád át..."
Köszönjük, hogy vagy Limara!

Márti írta...

Akkor végül, de gondolom, nem utolsó sorban, én is gratulálok, igazán kiérdemelted a dicséretet, imádok idejárni!!
"Kedves Névtelen"! ha erős vagy és bátor, miért névtelenül írsz ?

Medora írta...

Szeretünk és csak ez számít.

Névtelen írta...

Kedves Limara!
Méltán megérdemled ezt az elismerést!
A receptjeid egytől egyig nagyon jók
és jól értelmezhetőek!!!!!!!
Amit én eddig kipróbáltam mindenki csak dicsérte!További sok sikert és minden jót Neked és családodnak!!!!!!!!!

Névtelen írta...

Itt a bátor névtelen.
Nem szoktam gasztroblogokon csüngeni, de mivel tegnap felkavartam langyos kis pocsolyátokat, visszanéztem.
Elmondom miért írtam, amit írtam.
Háztartást vezetek, főzök, évtizedek óta. (Vagyunk így páran, mégha nem is posztoljuk ezeket, mert nem érünk rá erre), de nem gond, ha valaki ráér, tegye.
Receptekért járok fel a net-re.
És itt jön a de. Nagyon felhígult a net, boldog boldogtalan posztol, és az ember óhatatlanul belefut valami ehetetlenbe is, meg olyasmibe is , amikor csak egymást fényezitek doszt.
http://gasztro.blog.hu/-n vagytok összegyűjtve, ezt (is)szoktam végignézni ha valami recept érdekel. Természetesen sok hasznos dolgot találok, és talán nem is Limara oldalán kellene ezt elfüstölögnöm, de most már mindegy, itt üzenek a gasztroblogger társadalomnak.
Szóval elhatároztam, hogy szóváteszem, ha nem megfelelő receptet találok, vagy ilyen volt ez a fényezős is. Mégegyszer ez legkevésbé Limarára vonatkozik.
De akkor is nagyon belterjes lett a gasztroblogger társadalom és már észre sem vesztek más szempontokat. (pl mostanság vallotta be füszeres Eszter, hogy mégis jó valamire a tésztasütő gép. Mert mivel mind kb egy kasztból kerültök ki (otthonlévő anyukák) innen távolabbra nem is láttok. Szerintem nézzetek ki egy kicsit néha távolabbra. Én mindenesetre szólok, ha valami nem tetszik, csak az ellenpontozás végett, a sok fényezős közé.
Bátor. (nem fogok csak ezért regisztrálni)

Limara írta...

Kedves Bátor! maradjunk ennél a megszólításnál, bár helyette egy keresztnevet is oda írhattál volna...
Köszönöm a véleményedet, elfogadom, az építő jellegű kritikáknak egyébként örülök is, de meg kell mondjam ezt nem igazán értem, vagy legalábbis sajnálom, hogy pont nálam csapódott ki a rossz véleményed... Ez a bejegyzés valóban nem egy recept volt, de mindössze négy vagy öt sorból állt, amiből világosan látszott, hogy mire számíthatsz. Ha nem érdekelt, akkor egyszerűen tovább kell kattintani és kész. Mónika egy remek író, aki örömét leli a kenyérsütésben, és ezt leírta, én meg ennek örültem és mivel nagyon tetszenek az írásai megosztottam. Nem olyan nagy baj ez azt gondolom... Igazad van, felhígult a net, de hát joga van mindenkinek azt írni, amit csak akar, ha nem tetszik, ismétlem , nem kell elolvasni. megfelelni mindenkinek nem lehet. Az "otthon ülő anyuka" megnevezés sértésnek hangzott. Nem tudhatod, hogy pl. én miért "ülök" itthon, hidd el, a fél életemet oda adnám, ha ez másként lehetne..
És még egy, én (és a többi gasztroblogger, de az ő nevükben nem írhatok) jóhiszeműen osztom meg a receptjeimet, teszem közzé az összes trükköt, technikát amit saját magam kárán megtanultam, hogy mások minél hamarabb sikerélményhez juthassanak..
Remélem, a receptekben ezután sem fogsz csalódni! üdvözlettel, Limara

Garffyka írta...

Limara, ez valóban nagyon találó és gratulálok!
A post címét olvastam és már láttalak magam előtt, frissen sült kenyérrel, cipókkal, görögös babérkoszorúval a fejeden.

Fentiek elfogultság nélkül, a fényezőpasztát otthon felejtettem :)

Limara írta...

Köszönöm Garffyka!:))

Bianka írta...

Neked köszönhetem a mindennapi bucinkat :)Remek receptjeid vannak

Limara írta...

Köszönöm Bianka! :)

libi írta...

Kedves Bátor (?)!
Először nem állt szándékomban hozzászólni az első "kedves" bejegyzésedhez, de a második még szörnyebb. Az "egy kasztból kerültök ki" kifejezésedben minden benne van, ami a szándékodat tükrözi. Azt tanácsolom Neked, menj könyvesboltba, vegyél szakácskönyvet. Így elkerülheted, hogy belefuss olyanokba, ami nem tetszik Neked a gasztroblogokon. Nem szeretem a sci-fit, nem nézem. Ez ennyire egyszerű.

ancsika1 írta...

A fentiekhez azt hiszem már nincs sok hozzáfüznivaló! Személy szerint boldog vagyok, hogy ismerhetlek Limara és hálás vagyok azért a sok jóért, amit adsz az embereknek. Hál` Istennek nem vagyunk egyformák. Vagdalkodzó, irigy, tudatlan, rosszindalutú emberek mindíg voltak és sajnos lesznek is. Nekik nem elég a saját bajuk, még azzal is kínozzák magukat, hogy ráérö, unatkozó anyukák receptjei, posztjai közt kutakodjanak. Én erre azt mondom: "megérdemlik!!!"
Szeretettel ölellek és mindent jót kívánok a továbbiakban is!
Ancsa

erika írta...

Köszönöm, hogy vagy nekünk!!
Visszahoztad az életkedvemet, nagyszerű Embereket ismertem meg általad!és néhány kiló is a "javadra" írható a kitűnő receptjeid miatt!-- egy szószerint otthon ülő

Katucikonyha, írta...

Megsütöttem az első kenyeremet, azaz inkább ciabattát, minden energiát megér a kenyérsütés, micsoda élmény és micsoda illatok. Már csak egy feladat maradt, ügyesen beilleszteni a napirendbe.

Névtelen írta...

Hm. Így elsőre. Ez durva. "egy kasztból kerültök ki mind"... Tudod "Bátor" én örülök, hogy két gyerkőc mellett tuti recepteket és trükköket találok. Nem pocsékolom az időmet azzal, hogy azon izgulok talán sikerül-e. A nőkről, anyákról alkotott véleményed szánalmas. Remélem, ha téged valaki megdicsér, akkor azt jó szívvel fogadod és nem tartod fényezésnek.
Köszönöm Limara, hogy sok szépség és finomság trükkjét tanítod meg nekem, amire egyébként, máshogy esélyem sem lenne. Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánok!
Üdvözlettel: Ircsi

Limara írta...

Kedves Ircsi! Köszönöm szépen! :) Boldog Karácsonyt kívánok! :)