2012. január 27., péntek

Csigacsinálás


Néhány héttel ezelőtt a Kis Mária Hortensia Kör (Kiszombor) meghívásának köszönhetően egy csigacsináló esten vehettem részt. Azt ott szerzett élményeimet Tisztatészta bejegyzésében olvashatjátok...

11 megjegyzés:

kolozsgabi írta...

Hű, milyen jó lehetett, kár, hogy itt a nagy városban semmi ilyen nincs. régen anyósom is csinált csigát, bár ő Mátészalkán. Nagyon-nagyon finom volt. Még meg van a "készülék" egy recés lap és egy lecsiszolt horgolótű, de én nem értek hozzá. Gratulálok a türelmedhez és a csigákhoz!

Erika írta...

Az én anyukám és az ő nagynénje is gyártottak csigákat (és egyéb száraztésztákat) telente, ilyenkor pár hétig nálunk lakott a néni ..

Annamari írta...

A nagymamám régen rengeteg csigát készített, emlékszem, kiskoromban nagyon szerettem nézni, ahogy dolgozik. Olyan gyorsan csinálta, hogy alig tudtam követni a szememmel, csak úgy peregtek ki egymás után az apró csigák a keze alól :) Ez egy kedves hozzá fűződő gyermekkori emlékem...nem tudom, vajon meg vannak-e még valahol a régi eszközök...Jó lenne megpróbálni! :)

Mónika írta...

Nagyon sok szép emléket idéztél fel bennem.
Nagymamám (mint a "régi" öregek) rendszeresen gyúrt tésztát, amivel a gyerekeit is bőségesen ellátta.
Viszont, a nyári szünidőben, mi is be lettünk fogva egy kis munkára...
Emlékszem mennyit mérgelődött, mikor a már elkészített csigatésztánkat ettük, ahelyett, hogy a még megmunkálatlant dézsmáltuk volna.
Kicsik voltunk, talán 6-7 évesek, de nem csak az idő szépítette meg ezeket a régi emlékeket, valóban szerettük a csigatésztát, és nem csak enni...
Tudta a nagyi, mivel fejlessze egyénileg, a finom-motorikus mozgást!
:)))

mági írta...

Ezt a kommentet már megírtam, a Tisztatészta oldalán, de ide másolom:
"Január 10-én írtam a csiga készítésről.
szeretetrehangoltan.blogspot.com/2012/01/kezzel-keszult-teszta.html
Bizony szinte az anyatejjel szívtam magamba, Édesanyám eladásra is készítette, "messze járt a híre" . Sajnos már nincs közöttünk. Én most nem levesbe készítettem, bár a különbség csak a nagyságában van.
Örülök a hagyomány felélesztésének. "

Illéskrisz Konyhája írta...

Aprólékos munka, de megéri. Az aranyló levesben a házi csigatészta...hát az utánozhatatlan!

Jutka írta...

Réges, régen... a mi falunkban lakodalmakra kalákában készítette a szűkebb és tágabb család a csigatésztát. Kellemes emlékeim maradtak róla és még a csigakészítő alkalmatosságom is megvan, sajnos csigát már nem készítek vele.

Lizi írta...

Köszönet a kedvcsinálóért.
Nekifogok a tésztagyártásnak hamarosan.

Névtelen írta...

Kedves Marcsi,ma megcsináltam a csigatésztát 1 tojásból,jól sikerültek.Most száradnak,holnap lemérem hány dkg lett belőle.Köszönöm,hogy megosztottad.Külön mást témát akartam irni neked,de nem találom az E-mailt,amit régebben is irtam neked?Üdv.Irénke

Limara írta...

Nagyon örülök:)
limarapeksege@gmail.com

Judit Gödről írta...

Az én nagymamám tudott csigatésztát csinálni, az anyukámm is tud és most a lányom is megtanulta már ( én valahogy kimaradtam, illetve valamennyire tudtam "tekerni", de valahogy abbamaradt). A télen csináltak is többször is . Nálunk ez a kedvenc tésztaféle a húslevesbe...