2012. november 29., csütörtök

Rizsfelfújt


Inkább menzás, mint otthoni emlékeim vannak gyerekkoromból a rizsfelfújtról (anyukám nem nagyon készített), és nem is épp kellemesek. Azt nem mondom, hogy utáltam, de nem is rajongtam érte. Arra már nem emlékszem, hogy ezt maga a rizsfelfújt vagy inkább a kísérőjeként tálalt rettenetes műlekvár váltotta-e ki.
Így aztán egészen addig nem is készítettem, míg egyszer a kisfiam az oviból hazafelé meg nem kérdezte, hogy tudnék-e neki olyat sütni mint ami az ebéd volt. Kiderítettem, hogy mire is gondol, azóta ha nem is hetente, de rendszeresen készítem egy-egy tartalmasabb leves mellé. Receptért Horváth Ilonához nyúltam, azóta sem sikerült tökéletesebbet találnom.
Ma makói vágott leves volt az ebéd, azt kísérte. Kaptam a Vaníliavarázstól egészen különleges vanília őrleményt, épp csak egy keveset tettem bele, de fantasztikus illata és aromája csodálatosan érződött rajta.

Hozzávalók:
  • 1 bögre rizs (3 dl)
  • kb. 2 dl víz
  • egy teáskanál vaj
  • csipet só
  • 1 liter tej (kókusztejjel is finom)
  • egy citrom héja
  • egy mokkáskanál vaníliaőrlemény
  • kb. 10 dkg mazsola
  • 20 dkg cukor
  • 2 tk. liszt
  • 4 nagy tojás (vagy öt kisebb)
  • 5 dkg puha vaj
Először tejberizst készítek. A rizst a vízzel, a csipet sóval és a teáskanál vajjal felteszem főni. Közepes lángon addig főzöm, többször megkeverve, míg az összes vizet magába szívja a rizs. Ekkor felöntöm a tejjel és felforralom. Leveszem a lángot és lassú tűzön addig főzöm, míg a rizs megpuhul és szinte az összes tejet magába szívja. Elzárom alatta a lángot, hozzáadom a cukor felét, a citrom reszelt héját, a vaníliát és a mazsolát  Elkeverem és lefedve kb. egy órán keresztül állni hagyom, langyosra hűtöm.
Ezután szétválasztom a tojásokat. A sárgákat elkeverem a puha vajjal, a liszttel és összeforgatom a rizzsel.
A fehérjét kemény habbá verem, közben a cukor másik felét több részletben hozzáadagolom. Végül óvatosan a rizses masszába forgatom.
Kivajazok egy tűzálló tálat (enyém 27x27 cm-es), a rizst belesimítom és 160-170 fokos sütőben kb. 40-45 perc alatt pirosra sütöm.
Melegen tálalom, bár mi szeretjük akkor is, ha kihűlt.
Lekvár, sodó, csokiöntet jár mellé ízlés szerint.
Én kétféle öntettel tálaltam. Baracklekvárt elkevertem kevés levendulasziruppal és kissé megmelegítettem. A levendulaszirup barackpálinkára is cserélhető, vagy mindkettő adható hozzá...
A gyerekeknek pedig két deci tejszínt forráspontig hevítettem, levettem a tűzről és kb. 15 dkg összetört csokoládét (nem mértem meg sajnos) beleszórtam. Addig kevergettem, míg felolvadt. Fél narancs héját belereszeltem és a levét belefacsartam.


10 megjegyzés:

Zita Molnár írta...

Kedves Limara! A hozzávalókban nem látok lisztet, megtennéd, hogy megírod, mennyit kell bele? nagyon köszönöm, rebeca

Limara írta...

bocsánat, pótoltam...

Zita Molnár írta...

Ne viccelj, köszönöm szépen! Még sose mertem ezt megpróbálni, de ez a recept most nagyon szimpatikus és nem tűnik nehéznek... :-)

Limara írta...

:) Tényleg nem nehéz, remélem, tetszeni fog!.)

Eszter írta...

Hú, ez igazán jól néz ki! De hogy őszinte legyek, engem a posztban említett makói vágott leves is érdekelne :) Az milyen?

Muskátli Büfé írta...

Hmmm - imádom!

Tűzpadka írta...

Látom a levendula még mindig a kedvenced:)Nem lehet ez véletlen:)
Már meg se merem nézni hány ezren látogatnak...Nagyon különleges a kókuszos csokis kalácsod is!

ildikó írta...

Na mégegyszer, csináltam már néhányszor de soha nem sikerült.Fel is adtam. De ezt megpróbálom mert úgy érzem jó lesz. A marcipános mélemet megkaptad?

Limara írta...

Köszönöm szépen, nagyon kedvesek vagytok! :)
Eszter! A leves már fent van a blogon:
http://limarapeksege.blogspot.com/2009/01/maki-savany-vgottleves.html

Ildikó! Nem! :(

Popianyu írta...

Megsütöttem, nagyon finom lett! :) Köszi a receptet!